A Hajnóczy Kollégium újságja

Szerző: Kredenc (Page 1 of 7)

Elrendezetlen dolgok

Kubik Levente Máté

Egy nyári napon utoljára jártam körbe a falut, ahol jelenleg élek. Ahogyan megyek le az utcán, észreveszem az időn túllépő házsorokat, amitől egyre erősödött bennem a vágy, hogy elköltözzek hazulról egy városba. Panaszkodásra jelenleg nincs okom, türelmesen vártam, nemsokára indulok. Eleget pihentem ahhoz, hogy végre felkeljek az álomból, de helyzetem továbbra is kiszámíthatatlan. A legjobbakban reménykedem, a változásban kevésbé. Talán lesz terem megtapasztalni azt a barátságot. De mit jelent a barátság? Kölcsönös kihasználás lenne, hogy elérjünk egy célt vagy hogy jól érezzük magunkat? Vagy egyszerűen a fejlődés következő szakasza?

Continue reading

Első Hajnóczyfeszt – Új utak a tehetséggondozásban

Szluka Bernadett

A Pécsi Hajnóczy József Kollégiumban március 22-én először rendezték meg a Hajnóczyfeszt elnevezésű programot. Az esemény a hagyományos Ki mit tud? vetélkedők elemeit is felhasználó, de azon túlmutató fesztivál jellegű rendezvény. Lehetőséget biztosít olyan tehetségterületek megmutatására, melyek a mindennapokban rejtve maradnak, és az iskolai keretek között sincs alkalom kibontakoztatni őket.

Continue reading

A természet, a mi idegenvezetőnk

Buják Rowenna

Volt egyszer egy öreg bölcs, aki már évtizedek óta élt egy eldugott erdő mélyén. Az emberek ritkán jártak arra, és amikor mégis, akkor csak ritkán beszéltek a bölccsel, mert úgy gondolták, hogy az öreg férfi túl bölcs, és túl idős ahhoz, hogy bárkivel is foglalkozzon. Az öreg bölcs azonban szerette, amikor az emberek megfordultak a környékén, mert akkor mesélhetett nekik a tapasztalatairól, amiket az évek során szerzett.

Continue reading

Pici vakarcs

Békefi Luca Anna

Még hideg tél van, s nemsokára

Kellemes tavasz.

A tavasz mikor virágok nyílnak és

Pillangók szállva szállnak.

 

S te pillangókat kergetsz és

Virágokat tépekedsz.

És én boldogan nézve azt,

Hogy mit művelsz.

 

Vad virágok után, meleg nyár

És hőség.

Kis füleiddel port összecsapva

Jössz és futsz még.

 

Nyelvedre minden féle

Fűszál ragad.

S szót nem fogadsz mikor azt

Mondom:

Elég volt, mert fogad is piszkos marad.

 

Eljött az ősz és süvítő szél.

A fákról lehulló levél.

Levelek és kupacok

Kicsi tappancsod mocorog

 

Beköszönt újra a hideg tél és fagy.

S engem mosolyom újra elhagy.

De pici nyelved mely arcomat megnyalja.

Én boldogan nézek fel újra a szép napra

« Older posts

© 2023 KREDENC

Theme by Anders NorenUp ↑