A Hajnóczy Kollégium újságja

Kategória: Vers

Érzelmek

Szekeres Bella

Az egyik elszaladt,

Futottam utána,

Mosolygott rám hátra fordulva,

Viccelődött, nevetett rajtam,

És én csak loholtam.

 

A másik sírt a sarokban,

Vigasztalhattam,

De nem maradt abba,

Könnyei tovább hullottak,

S zokogott untalan.

 

A harmadik engem csitított,

Lassan simogatott,

Átölelt, magához húzott,

Csókot hintett ajkamra,

Megnyugtatott.

 

A negyedik szerelmesen andalgott,

Rózsaszín ködben bolyongott,

Édes ajka piroslott,

Szeme csak úgy ragyogott,

És boldogan mosolygott.

 

Az ötödik csak bámult engem,

Szemeiben csillant a méreg,

Rám ordított vörös fejjel,

Torkomra markolt láthatatlan keze,

Küszködtem könnyeimmel.

Sós cseppek felett eltekintek,

 

Rengeteg van még körülöttem,

Nem kezdtem számolni őket,

Csak nyújtom kezemet,

S körbe ölelem.

Kézbevenni

Szekeres Bella

Könnyű földi álom

Borítsd reám tenyered,

Elmém sötétsége

Alvás közben kerget.

Nincs nyugalmam,

Szüntelen nyúz, nyaggat,

Elveszi tőlem

Az édes álmokat.

Fiktív történetet

Akarok élni,

És mindent én kitalálni,

Saját kezemmel megírni.

 

© 2022 KREDENC

Theme by Anders NorenUp ↑