Talán a hó nem is az, aminek látszik,
Nem az a fehér, fagyott dolog,
Amiben a gyerekek oly nagy kedvvel játszanak,
Vagy amit a hegyek takarónak használnak télen.
A hó lehet egy érzés is.
Szerző: Kredenc (Page 2 of 9)
Kit elhagyott már a
szeretet minden
formája ott áll, hogy
mitévő legyen, hisz
döntésképtelen.
Vége van egy dolognak
vége lett egy világnak
melyben oly boldog
voltam
melyben egy feltámadó patak
voltam
Panta Lili
Panta Lili
Egy szentimentalista szakasz,
Amikor nem vágyom másra,
Csak magamba fordulva,
Felbaktatni az emeletre,
Utoljára végig hallgatva,
A korhadó lépcső sírását,
Ahogy egész testem rá nehezedik,
Ősz van már a naptárban.
De a nap kint még melegen süt,
A diákok már a padban ülnek,
És eszük még a nyárra visszarepül.
Valaki hazafelé siet az aznapi munkából,
Hogy a hatalmas karácsonyi forgatag közepette,
És a huszonötödikei munkanap előtt,
Elkészítse legalább a 3 fajt bejglit,
Ami természetesen nem maradhat el.
Oh, mily bolond gyermek is voltam,
Folyton csak sírtam és toporzékoltam.
Hagytad, hogy ábrándozzak, engedted, hogy szabadon szálljak.
Sőt még biztattál is, vezettél, hogy meg ne álljak.
Démonok kergetnek ágyba,
Sebaj, fejem álomra hajtom mára.
Vajon kőből van ez a párna?
Mikor lett itt ekkora a lárma?