Kategória: Feeling (Page 1 of 2)

Palotai Benjámin

Kedves Diáktársaim, Tanáraink!

Nem tudtam sokáig, hogy mivel kellene, hogy kitöltsem a rám szabott időt, de aztán hirtelen beugrott a legnyilvánvalóbb lehetőség. Az első alkalom, amikor a kollégiumban jártam.

Continue reading

Szekeres Bella

Nincs konkrét határ, maximum a törvény szabhatja meg, hogy mikortól számítasz felnőttnek. És az nem sokat számít, csak meghatározzák, mikortól kell elkezdened adózni és fizetni az életben maradásért. Ez is csak egy nézőpont.

Continue reading

Farkas Róbert

Rendhagyó utazásra határozták el magukat kollégistáink, amikor belevágtak a Trame Erasmus+ programba. Tegyük hozzá, nemcsak ők, hanem a szervezők is új és ismeretlen ösvényeken jártak. Az alapötlet szerint Európa különböző feléből érkezett diákok együtt fedezik fel az egyes országok római kori világörökségi helyszíneit. Változatos és élményalapú foglalkozások között ismerkedtek meg a kultúrák és népek ókori és modernkori vándorlásának hatásaival, egymás értékeivel, sajátosságaival. Miért fontos ez a megismerés, miért lényeges ez a folyamat?

Continue reading

Horváth Éva

Életünk során mindannyian beleakadunk egy olyan ismerősbe, barátba vagy épp családtagba, aki számunkra szemmel láthatóan egy rá teljesen ártalmas viszonyban ragadt. Ilyenkor sokan bosszankodva, értetlenkedve kérdezzük: Miért vagy még vele egyáltalán? Mikor hagyod már végre ott?

Erre az érintett fél általában csak kínos mosolyba torzult arccal, behúzott nyakkal finoman vállat von. Én legalábbis mindig így jártam el.

De vajon van-e egyáltalán választása ezeknek az embereknek? Külső szemlélőként azt válaszolnánk persze, választása mindenkinek van. De ez sajnos nem feltétlen így működik. Egy ilyen viszony során elég súlyosan épül le az önbizalom és kerülnek háttérbe az egyéb kapcsolatok. Mindezt úgy, hogy az érintett fél észre sem veszi.

Continue reading

Szekeres Bella

Ez a belső húzás nem múlik, csak rángat és tép. Nincs fizikai nyoma, és milyen kár, mert így nem látszódik, mennyire fáj ott belül. A lelkemet ostromolja, és hogy mi az? Mi teszi ezt velem? Miért nem tudok mosolyogni, vagy pont miért igen? A válasz: ÉRZÉSEK.

Szomorú vagyok, mert csalódtam, mert egy lyukat ütöttek a mellkasomba. Nem felületeset, hanem jó mélyet, sőt feneketlent. Bár a fájdalom mentális, mégis fizikailag is szétterjed a testem egészén. A szívemet már nem érzem, az agyam lebénult, a könnyeim szakadatlanul patakzanak arcomon. A torkom beleremeg a feltörő üvöltésbe, nem tudom visszafogni, de nem is akarom. Kérdések hada sorakozik fel előttem, csatadalt kántálnak, tökéletes összhanggal. Megrohamoznak, és én csak zokogok. Semmire nincs válasz, nincs racionális döntés. ERROR.

Continue reading

Szekeres Bella

Most már utólag tudom, hogy akkor még aprócska gyermek volt. Nem fizikailag, mert úgy teljesen fejlett volt a korához képest, hanem lelkileg. Hogy amikor az aranyhala az akváriumban elpusztult akkor nem tudatosult benne, hogy az az ő hibája volt. Egyszerűen csak elfogadta a tényt, hogy a halacska többé nem úszkál fel-alá. Még nem érezte a tetteinek, sem a szavainak a súlyát és következményeit. Az ok-okozati viszony számára egy értelmetlen kifejezés volt, nem tudta felfogni a jelentését. De ezek után felmerülhet bennünk a kérdés, hogy: „Hol itt a probléma?” Ha már pálcát törünk valaki felett, akkor előtte vegyük szemügyre az egész történetet, hogy miért is merek ilyen szabadon becsmérelni. A fájdalom okozóiról fogok írni. 

Continue reading

Szekeres Bella

Mindenki kifejezi valahogy azt, hogy miképpen érez. Van, aki verbálisan, és van, aki nonverbális jelekkel teljesedik ki inkább. Egyéntől függ, azonban a nemhez tartozó normák is befolyásolhatják a kibontakozás formáját.

Az tény, hogy mindkét nemnél a nevelés, a szülői példa alapján alakul ki az, hogy az egyén milyen szinten fejezi ki az érzelmeit. Egy ideig nem lehet különbséget tenni, de az általános iskola felső tagozatán erőteljesen megmutatkozhatnak a különbségek. A fiúknak ciki lehet akkorra már, ha társai édesanyjával látják, vagy ha éppen egy lánnyal finoman bánik, és nem éppen a haját cibálja. Az evolúció megalapozza a férfi és a női tulajdonságokat egyaránt. A férfinak a védelem és az erő volt a fontos, az érzelmek kevésbé domináltak, mint a nőknél, akiknek gyermekeket kellett nevelni és az anyai ösztön uralkodott bennük. A társadalom elvárta a férfiak fegyelmezettségét és visszafogottságát, és a hatalom ezekkel egyet jelentett. Manapság lazult ez az elvárás, egy síró férfit értékelni kell, ha kitárulkozik előttünk. A belső lánc mégis általában visszatartja az erősebbik nemet. A nők több embernek megnyílnak, de a férfiak van, hogy csak egy személynek öntik ki a szívüket, vagy éppen senkinek és megtartják maguknak.

Continue reading

Nagy Kitti

Volt egy fiatalember, ki látva, hogy a világunk káoszba torkollik, úgy döntött, ezen változtatni kell. Az emberek nem foglalkoztak egymás érzéseivel, csak magukkal törődtek, a környezetüket figyelembe sem vették. Emberünk egyszerű hitelveket vallott.

„Ne kiabáljon senki, ha nem szükséges. A nyugodt hangnem is célravezető lehet˝. „Az ember saját korlátai rabja˝ ezen kell változtatnunk. Mindenki annyira korlátolt, amennyire akarja, és ezen változtathatunk, sőt változtatnunk is kell. Az emberiség nem létezhet érzelmek nélkül. Nem vagyunk robotok, nem lehet jégszívünk. Mi hasznunk van abból, ha kiabálunk? Persze jó érzés, mert lenyugtat (vagy nem).

Continue reading